|
|
|
Strasbourg történelme |
|
|
|

1572-es várostérkép (Foto: Denis Helfer)
A város latin neve: Argentoratum és Germania superior (Felső-germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település helyén egy kelta falu volt, amelynek a neve Argentorate volt. A római időben a várostól északra húzodott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán elfoglalják az alemánnok, a hunok és a frankok is.
496-ban felújították a települést. Klodvig ekkoriban vette fel a kereszténységet a város lakosságával együtt. Ez a város volt az egyik amelyik püspöki székhely volt. A régióban ekkor nagyon kevés volt püspöki városból. A 9. században építették fel a katedrálist.
A 13. században már fontos kereskedelmi központ a város.

Óváros (Foto: Drumaboy)
1349-ben több mint 100 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között a százéves háború végén rablóbandák érkeztek a városba és sokszor felégették a várost.
A 15. században a városban élt Gutenberg János, könyvnyomdász. Ekkor lett Strasbourg nyomdai központ.

Óváros (Foto: Calips96)
A reformáció már 1518-ban a városba érkezett. 1524-ben már egy templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.
1439-ben felépítették a Strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.
Székesegyház (Foto: Robert Scarth)
1618-ban a harmincéves háború kezdetén a város a Német-Római Birodalom része, 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben a francia forradalom kezdetén a város lakosság 60 000 fő körül mozog. A polgármestert elűzték. 1792-ben Claude Joseph Rouget de Lisle órás itt írt meg a katonáknak egy dalt, amely később a Marseillaise nevet kapta. Ez a dal ma a francia himnusz.
Ill parti házak (Foto: Cédric Puisney)
1770-ben itt tanul Johann Wolfgang Goethe. 1871-ben Németország része lesz a város, 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul. Megépül a vasút.
A második világháború idején ismét Németország része, majd visszatér a Francia Köztársaságba.
|